Enzim alapú táplálkozás

Miközben az egészséges táplálkozás témakörben kutakodtam a neten , többször is belefutottam Dr. Edward Howell amerikai biokémikus nevébe, aki már évtizedekkel ezelőtt is végzett kutatásokat és közölt figyelemre méltó megállapításokat  a témában .

Köztudott , hogy az amerikai társadalom a világ talán egyik legelhízottabb társadalma . A legfrissebb adatok szerint hat amerikai államban növekedett és egyetlen egyben sem csökkent tavaly az elhízott felnőttek aránya. Sőt húszra nőtt azon államok száma, ahol a felnőttek legalább 30 százaléka elhízott. A helyzet annak ellenére is súlyosbodik, hogy számos ismert személyiség, köztük az amerikai elnök felesége, Michelle Obama is igyekszik felhívni a lakosság figyelmét az országban járványszerűen terjedő elhízás veszélyeire. Az adatok szerint tavaly az összes államban meghaladta a 20 százalékot az elhízott felnőttek aránya. Negyvenkét államban a 25 százalékot, most először pedig két államban, Mississippiben és Nyugat-Virginiában, a 35 százalékot is túllépte a mutató.

Nem jobb a helyzet Magyarországon sem. Sajnos szorosan követjük és lassan beérjük az USA-t. Magyarországra nézve tanulságos adat, hogy a WHO elhízást érintő statisztikája szerint az egész Európai Unióban hazánkban a legsúlyosabb a helyzet, minden 4. felnőtt a túlsúlyos állapotot is felülmúlva elhízott egészségügyi kategóriába tartozik. (A 20 százalékos bűvös határon felül csupán Csehország, Luxemburg, Málta, Írország és Nagy-Britannia szerepel hazánk mellett, de még ez utóbbi is 2,4 százalékkal kevesebb túlsúlyos népességi arányt tudhat magáénak.) Úgy emlegetik hazánkat mint „Európa egyik legegészségtelenebb országa”. Ami még riasztóbb, hogy egyre nő az elhízás mértéke gyerekek és fiatalok között.

Felmerül a kérdés mi az oka a krónikus elhízásnak és egyáltalán létezik-e jó megoldás?

Az első és legfontosabb szerintem a megelőzés . Ebben erősítettek meg Dr. Howell kutatási eredményei . Úgy gondolom , mindazon  amit leírt, érdemes  elgondolkoznunk.

Szerinte az egészségünk romlásának elsődleges oka enzimszegény étrendünk. Az enzimek lényege a biológiai erő, melyet nevezhetünk életenergiának, életerőnek, vitalitásnak is.

Az enzimek nemcsak kémiai, hanem biológiai szinten is működnek. Ők szolgáltatják számunkra az un. életenergiát. E nélkül az ember pusztán vitaminokból, ásványi anyagokból, vízből és fehérjéből álló élettelen vegyianyag-rakás lenne.

A tudomány mára már sok ezer enzimet azonosított, de vélhetően még több az, amit nem ismerünk. Ezek közül az ún. anyagcsere enzimek működtetik testünket, az emésztőenzimek dolgozzák fel táplálékunkat, s a nyers ételekben található táplálékenzimek azok, melyek segítik / segítenék élelmünk tökéletes megemésztését.

Születésünkkor mindannyian egy korlátozott mennyiségű enzim-energiával jövünk világra. Ennek az adagnak kell kitartania életünk végéig. Minél gyorsabban használjuk el enzim-készletünket, annál rövidebb ideig élünk, ennek ellenére életünk során mindvégig meggondolatlanul pazarlunk.

Életünkben az enzimek kiemelt szerepét bizonyítja, hogy minden tevékenységünkhöz, karunk megmozdításához, a teljes anyagcseréhez, sőt még a gondolkodáshoz is enzimek kellenek. Élelmünk megemésztése is kizárólag enzimek révén lehetséges. Noha emésztőszerveink maguk is termelnek belsőleg valamennyi enzimet, a tökéletes emésztéshez, egészségünk megőrzéséhez a táplálékokban rejlő enzimekre is szükségünk van, melyeket az “élő ételekből” – például a friss nyers zöldségekből, gyümölcsökből, csírákból, hőkezelés nélkül készült ételekből, pasztörizálatlan tejtermékekből nyerhetünk.

A tartósan 48°C feletti hőmérséklet ugyanis megöli az enzimeket, tehát a szokásos főzési hőmérséklet az étel enzimjeinek 100%-át megsemmisíti. Az eredmény a teljesen enzimhiányos étrend, amit manapság nap, mint nap fogyasztunk. A következmény pedig saját enzimkészletünk gyors kimerülése, melynek leginkább mirigyeink, főbb szerveink (ideértve az agyat is) látják kárát. Emellett a vegyi anyagok, élelmiszer-adalékok, az alkohol és a kábítószer ugyancsak iszonyatos mennyiségű enzimet vonnak el véges készletünkből.

Amikor fiatalok vagyunk – a magunk termelte enzimek sejtmegújító hatásának köszönhetően – szépek, üdék és energikusak vagyunk. Enzimjeink támogatják a gyors növekedést, és többnyire segítenek kivédeni a súlyos betegségeket is. Korunk előrehaladtával, takarékosság hiányában, belső enzimjeink kifogynak, s a következmény szemmel látható és jól érzékelhető.
Életünk során a gyakori megfázások, lázas betegségek és a szélsőséges hőmérsékleti körülmények szintén enzimforrásunkat apasztják. A legyengült, enzimhiányos test a rák, az elhízás, a szív- és anyagcsere betegségek elsődleges célpontja. Dr. Howell szerint az embereket sújtó, akár halálos degeneratív betegségek nagy része a főtt és feldolgozott, enzimhiányos ételek fogyasztásának következménye. Sok középkorú ember hal meg idő előtt épp enzimjeinek korai elpusztítása, ezzel emésztő és betegség-elhárító képességének gyengülése miatt.

Az ember tovább és egészségesebben élhetne, ha jobban ügyelne értékes enzimjeire. Dr. Howell receptje meglepően egyszerű: fogyasszunk lehetőségeinkhez mérten minél több friss, nyers, hőkezelés nélkül készült, enzimdús, “élő” ételt, a főtt ételek emésztését pedig segítsük enzimpótlókkal,cordypine melyek saját súlyuknak gyakran akár az egymilliószorosát is képesek megemészteni. Étrendmódosításunk eredményét akár már egy hónap múlva is lemérhetjük, egészségi állapotunk és energiaszintünk javulásában.

Az enzim-táplálkozás kifejezés azt az étrendet jelöli, melyben az élelmiszereket nem főzzük meg, hanem feldolgozatlanul, nyersen fogyasztjuk, teljes enzimállományukkal együtt. Noha nagyon kevés ember él folyamatosan ilyen étrenden, a természetben minden más élőlény ezt teszi. Ugyan hallottunk már tehénről, amely rajongott a halért, és zöldségevő macskáról, de alapvetően minden teremtménynek olyan emésztőrendszere van, amely egy bizonyos táplálék-fajta feldolgozására a legideálisabb.

A ma már világjelenségnek tekinthető elhízás és a sikertelen fogyókúrák esetében is ott követjük el a hibát, hogy csak a bevitt kalória mennyiségével foglalkozunk, a minőségével viszont nem, pedig azonos kalóriatartalmú élelem nyersen sokkal kevésbé hizlal, mint megfőzve. A főtt étel fokozott működésre készteti az endokrin rendszert, izgatja a mirigyeket, sokkal több szívódik fel belőle a szervezetben, s a felesleges energia zsírpárnák formájában raktározódik. Ezzel szemben a nyers ételek nem adnak felesleges munkát a belső elválasztású mirigyeknek, kevesebb szívódik fel belőlük, épp annyi, amennyi a normális testsúly megtartásához szükséges.

Az állattenyésztők is rájöttek már, hogy nem gazdaságos a disznókat nyers krumplival etetni, mert attól nem híznak eléggé, a főtt krumplitól azonban gyorsabban, nagyobb „hozamot” produkálnak. Általános szabályként: a nyers ételek sokkal kevésbé hizlalnak, mint ugyanaz a mennyiség sütve, főzve (pl. a sült alma és banán, a pirított mogyoró és mandula, a nyers méz helyett fogyasztott fehércukor, a frissen facsart gyümölcslé helyett a hő-kezelt dobozos ital).

Dr. Howell azt javasolja, hogy együk nyersen a banánt, szőlőt, zöld búzafű-lét, friss olívabogyót, mangót, avokádót, friss fügét és datolyát, nyers mézet, pasztörizálatlan tejet és nyers vajat, csíráztatott, gátlókkal nem kezelt gabonákat, magokat és dióféléket. Ezek a nyers salátákkal, csírákkal, zöldségekkel és a mindössze 25%-os arányban főtt ételekkel kiegészítve biztosítani tudnák szervezetünk minden tápanyagigényét az elhízás veszélye nélkül.

Egy másik tudós , Dr. Burch , 1971-ben publikált elmélete szerint a születésük után túlzottan táplált gyermekeknek a zsírsejtjei gyorsabban szaporodnak, mint normális esetben. A növekedés befejeződésével a zsírsejtek száma állandósul, viszont a falánk gyerekeknek így felnőttkorára több mint háromszor annyi zsírsejtje lesz. Ha a normális mennyiségű zsírsejttel rendelkező személy nagyokat eszik, feltölti zsírsejtjeit, csak teltidomú lesz. A háromszor annyi zsírsejttel rendelkező viszont ugyanilyen bőséges étkezés mellett háromszor akkora raktárt tud feltölteni zsírral, ami már kövérséghez vezet. Nekik emiatt háromszor annyira kell vigyázniuk az asztalnál, de nyers ételekből ők is belakhatnak, persze, csak ha más ételek helyett és nem mellett eszik.

Talán nem meglepő, de a nyers hús és nyers zsír sem hizlal. Az elszigetelten élő eszkimó őslakosok vizsgálatából kiderült, hogy dacára a jelentős nyers hús és irdatlan mennyiségű nyers zsír (pl. bálnazsír) fogyasztásnak, nem volt köztük elhízott, s nem volt jellemző rájuk sem a magas vérnyomás-, vagy koleszterin-szint, sem az érelmeszesedés.

Sőt a távol-keleti országok már előttünk járnak abban, hogy gombákból állítsák elő a fehérjék, szénhidrátok és zsírok megemésztéséhez szükséges enzimeket, melyeket megszárítanak, porrá őrölnek és kapszuláznak.

Ha a fenti témáról további részleteket akartok megtudni , akkor javaslom, hogy olvassátok el  Dr.Edward Howell : Enzim táplálkozás drhowellenzimdr.edwardhowellc.könyvét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Laikusok számára is érthető és izgalmas módon ír a módszerről.

Vagy a vele készített interjú is érdekes lehet számotokra: Interjú Dr. Howell-lel, az enzimtáplálkozás atyjával

 

 

Interjú Dr. Howell-lel, az enzimtáplálkozás atyjával

Interjú Dr. Howell-lel, az enzimtáplálkozás atyjávaldr.edwardhowell

 

Az amerikai The Healthview Newsletter-nek 1979-ben adott exkluzív interjúban Dr. Edward Howell, a táplálék-enzimek neves kutatója elmondja, miért hiszi, hogy:

“Az enzimek jelenthetik a megoldást a krónikus betegségek megelőzése és az emberi élet meghosszabbítása terén.”

Az 1979-ben adott interjúban Dr. Howell elmondja, hogy mik is az enzimek, mi a funkciójuk a szervezetünkben, miért van a legtöbb ember szervezete enzim-hiányos állapotban, s végül, hogy szerinte hogyan lehet javítani a helyzeten.

“Az enzimek nélkül nem működnek sem a vitaminok, sem az ásványi anyagok, sem a hormonok”

HEALTHVIEW: Voltaképpen mik is az enzimek?

HOWELL: Az enzimek olyan anyagok, amelyek nélkül nincs élet. A testünkben végbemenő minden kémiai reakcióhoz szükség van rájuk. Nélkülük semmilyen szervi tevékenység nem tudna végbemenni. Az enzimek nélkül nem működnek sem a vitaminok, sem az ásványi anyagok, sem a hormonok. Képzeljük el így a dolgot: az enzimek jelentik a “munkaerőt”, amelyek a testet építik, éppúgy, ahogy építőmunkások építik fel az otthonunkat. Hiába van meg az összes tégla, fa és egyéb építőanyag, a ház felépítéséhez munkásokra is szükség van, akik az élő erőt jelentik.

Épp ez a helyzet a testünkkel is: hiába van meg az összes szükséges tápanyag: a vitaminok, fehérjék, ásványi anyagok stb., az enzimek – az életelemek – is kellenek, hogy a test ép és egészséges legyen.

HEALTHVIEW: Az enzimek tehát kémiai katalizátorok, amelyek felgyorsítják a különböző reakciókat?

HOWELL: Nem. Az enzimek sokkal többek, mint katalizátorok. A katalizátorok tehetetlen anyagok. Nincs bennük egy szemernyi sem abból az életenergiából, amely az enzimekben megtalálható. Az enzimek például működésük alatt egyfajta sugárzást bocsátanak ki, a katalizátorok pedig nem. Továbbá, noha az enzimek fehérjéket tartalmaznak – némelyikük még vitamint is – a bennük lévő aktivitási faktort még soha nem sikerült szintetikus úton előállítani. Sőt, nincs olyan fehérje-kombináció vagy aminosav-kombináció, vagy bármilyen anyag, amely enzim-tevékenységet tudna kifejteni. Az enzimekben vannak fehérjék, de azok csupáncsak az enzimtevékenység faktorának hordozói. Ezért tehát azt mondhatjuk, hogy az enzimekben a fehérjehordozók vannak, amelyek energiafaktorokkal vannak feltöltve, úgy, ahogy az elemben fémlapok vannak elektromossággal feltöltve.

HEALTHVIEW: Honnan vannak testünk enzimjei?

HOWELL: Úgy tűnik, hogy meghatározott enzim-potenciállal jövünk a világra. Az aktivitási faktoroknak, avagy életerőnek ez a korlátozott mennyisége ki kell, hogy tartson életünk végéig. Ugyanaz a helyzet, mint amikor pénzt öröklünk: ha mindig csak költünk belőle, és nincs más jövedelmünk, elfogy a pénzünk. Ugyanígy, minél többet használ fel valaki az enzimkészleteiből, annál hamarabb fogy el. A különféle egyetemeken végzett kísérletekkel kimutatták, hogy minden fajra igaz: minél gyorsabb az anyagcseréje, annál rövidebb ideig él. Ha külső esemény nem szól közbe, addig élünk, ameddig a testünk enzimaktivitási faktora kitart, és enzimeket állít elő. Amikor már valamilyen enzimből nem tudunk többet előállítani, véget ér az életünk.

“Ha valamilyen élelmiszert 100 C-on főzünk, a benne lévő enzimek száz százalékban elpusztulnak”

HEALTHVIEW: Úgy tűnik, pazaroljuk korlátozott enzimkészletünket.

HOWELL: Igen. Gyakorlatilag mindenki főként főtt ételt eszik. S ne feledjük: ha valamilyen élelmiszert 100 C-on főzünk, a benne lévő enzimek száz százalékban elpusztulnak. Ha volnának enzimek abban, amit megeszünk, elvégeznék az emésztés valamekkora – akár jelentős – részét. Ám ha főtt, enzim nélküli ételt eszünk, a testünket kényszerítjük arra, hogy megtermelje az emésztéshez szükséges enzimeket. Ez pedig kiapasztja a korlátozott enzimkapacitásunkat.

HEALTHVIEW: Mennyire üríti ki “enzim-bankszámlánkat” a főtt étrend?

HOWELL: Úgy vélem, ez az egyik elsődleges oka a korai öregedésnek és halálnak. S azt is gondolom, hogy ez okozza szinte mindegyik degeneratív betegséget. Először is, ha a testnek kell az összes enzimet megtermelni, ami a nyálba, a gyomornedvbe, a hasnyálmirigybe és a bélnedvekbe jutva az emésztést elvégzi, akkor az a más célokat szolgáló enzim-termelés rovására megy, és nem marad elegendő enzim az agy, a szív, a vesék, a tüdő, az izmok és a többi szerv és szövet működéséhez. Amiatt, hogy az enzimeket az emésztőrendszer más testrészektől “lopja”, a különféle szervek és szövetek között verseny alakul ki az enzimekért. Az ebből fakadó anyagcsere-torzulás lehet a rák, a szívkoszorúér-, a cukorbetegség és sok más krónikus és gyógyíthatatlan betegség közvetlen oka. A civilizált, enzimtelen étrenden élő emberek többsége ilyen enzimhiányos állapotban van.

HEALTHVIEW: Azóta betegeskednek az emberek, hogy elkezdtek főzni?

HOWELL: A bizonyítékok erre utalnak. Például az 50000 évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember már bőven használta a tüzet a főzéshez. Barlangokban élt, és a lakhelyét melegen tartó, állandóan táplált tűzön sütögette a húst. A már megjelent és meg nem jelent munkáimban az erre vonatkozó tudományos bizonyítékokat is dokumentálom. A fosszilis bizonyítékokból tudjuk, hogy a Neander-völgyi embert súlyos ízületi gyulladás bénította. Lehetséges, hogy a neandervölgyi ember cukorbeteg, rákos vagy vesebeteg, stb. is volt. Ezt azonban soha nem fogjuk megtudni, mert a lágy szövetek nyom nélkül eltűntek. Az emberen kívül a barlangban lakott a barlangi medve is. Ő védte meg a neandervölgyi embert a barlangi tigristől, amely szintén szeretett volna a barlangban meghúzódni a hideg elől. A paleontológusok szerint a barlangi medve egy részben domesztikált állat volt, s minden valószínűség szerint ugyan azt a sült húst ette, mint az ember. S éppúgy megtámadta a tagjait deformáló ízületi gyulladás.

HEALTHVIEW: Nem lehetséges, hogy a hideg idő, s nem a főtt étel okozta a neandervölgyi ember ízületi gyulladását?

HOWELL: Nem, nem hinném, hogy az időjárásnak túl nagy szerepe lett volna. Vegyük például az eszkimókat. Ugyanolyan fagyos környezetben éltek, mint a neandervölgyi ember, és mégsem volt soha ízületi gyulladásuk vagy más krónikus betegségük. Az eszkimók ugyanis nagy mennyiségű nyers ételt fogyasztottak. A húst épphogy megsütötték, a közepe nyers maradt. Így az eszkimók minden étkezéskor jó adag táplálék-enzimhez is jutottak. Maga az “eszkimó” szó is azt jelenti az egyik indián nyelven, hogy “az, aki nyersen eszi”. Figyelemre méltó, hogy az eszkimó törzsekben nincsenek varázslók. Nem úgy, mint a főtt ételen élő észak-amerikai indiánok között, ahol a gyógyító erejű varázsló a törzs egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő tagja.

“Egy sor krónikus betegség, pl. allergiák, bőrbetegségek, de rák vagy cukor­be­teg­ség esetén is alacsony az enzim-szintünk”

HEALTHVIEW: Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy az emberek táplálék-enzim hiányban szenvednek?

HOWELL: Tengernyi bizonyíték van, itt most csak egy töredékét tudom összefoglalni ezeknek. Az elmúlt negyven évben több ezer tudományos dokumentumot gyűjtöttem össze elméleteim alátámasztására. Először is, az élőlények közül az ember vérében a legalacsonyabb a keményítőt emésztő enzimek szintje. Ezzel szemben a vizeletünkben ebből az enzimből van a legtöbb, ami azt jelenti, hogy ezeket gyorsabban használjuk el. Vannak más bizonyítékok is, amelyek arra utalnak, hogy az alacsony enzimszintek nem fajunk sajátosságai, hanem annak tulajdoníthatóak, hogy sok főtt keményítőt eszünk. Azt is tudjuk, hogy egy sor krónikus betegség, pl. allergiák, bőrbetegségek, de rák vagy cukorbetegség esetén is alacsony az enzimszintünk. Ezenkívül bizonyíték van arra, hogy a főtt, enzim nélküli étrend felelős a többi mirigyet szabályozó agyalapi mirigy patologikus megnagyobbodásáért. Sőt, azt is kimutatták már, hogy szinte minden balesetben elhunyt 50 éven felülinek rosszul működött az agyalapi mirigye. Véleményem szerint a mai gyerekek és kamaszok túlzott érettségének is a táplálék-enzim hiány az oka, valamint ez az egyik fő kiváltója a gyerekek és a felnőttek túlsúlyának is. Sok állatkísérlet bebizonyította, hogy az enzim-hiányos étrend a szokásosnál gyorsabb érést eredményez. A főtt étellel táplált állatok súlyosabbak, mint a nyers koszton tartott társaik. A gazdák főtt krumplit adnak a piacra szánt disznóknak, mert azok így gyorsabban híznak, és így gazdaságosabbak, mint a nyers krumplival táplált sertések. Ezek a bizonyítékok azt mutatják, hogy nagy a különbség a főtt és a nyers kalóriák között. Amikor sok évvel ezelőtt egy szanatóriumban dolgoztam, azt tapasztaltam, hogy a nyers étrenden élő emberek nem képesek elhízni, akkor sem, ha sok kalóriát vesznek magukhoz. A táplálék-enzim hiány egy másik hatása, hogy az agy zsugorodik, a pajzsmirigy pedig rendellenesen megnövekszik, még akkor is, ha elég jódot fogyasztunk. Ezt több fajban is kimutatták. Noha ezt természetesen nem lehet embereken bizonyítani, a bizonyítékok igen elgondolkodtatóak.

HEALTHVIEW: Milyen bizonyíték van még?

HOWELL: Egy másik tény, amelyet figyelembe kell vennünk, az, hogy az ember hasnyál­mirigyének sokkal több enzimet kell termelnie, mint bármilyen, nyers táplálékot evő élőlényének. Az ember hasnyálmirigye a testsúlyához viszonyítva több mint kétszerese a tehénének. Az ember főként főtt ételt eszik, a tehén pedig nyers füvet.

Továbbá azt is kimutatták már, hogy a főtt étrenden tartott patkányok hasnyálmirigye mintegy kétszer olyan súlyú, mint a nyers táplálékot evő patkányoké. Bizonyíték van arra is, hogy az ember hasnyálmirigye a testsúlyához képest az egyik legsúlyosabb hasnyálmirigy az állatvilágban. Az ember hasnyálmirigyének a megnagyobbodása éppoly veszélyes – sőt, talán veszélyesebb –mint a szív, a pajzsmirigy stb. megnagyobbodása. Az emberben végbemenő enzim-túltermelés az enzim nélküli étrendhez való patologikus alkalmazkodás. Nem a hasnyálmirigy az egyetlen szerv, amely túl sok enzimet termel, ha főtt ételeken élünk. Az ember nyálmirigyei annyi enzimet termelnek, amennyit egyetlen természetes táplálékon élő vadállaté sem. Tulajdonképpen, vannak olyan állatok, amelyek nyálában egyáltalán nincs is enzim. A tehén és a birka bőségesen termel tökéletesen enzimmentes nyálat. A kutyák nyálában sincs enzim, ha nyers étrenden élnek. Ám ha főtt, keményítőben dús tápon kezdjük el őket tartani, nyálmirigyeik 10 napon belül elkezdenek keményítőt emésztő enzimeket termelni. Még több bizonyíték van arra, hogy a nyálban lévő enzimek patologikus, s nem normális állapotra utalnak. Kezdjük azzal, hogy a nyál enzimjei nem tudják megemészteni a nyers keményítőt. Ezt kimutattam laboratóriumi körülmények között. A nyálban lévő enzimek csak a főtt keményítőt támadják meg. Láthatjuk, hogy a test korlátozott enzimtermelő kapacitásának egy részét csak akkor irányítja a nyálba, ha muszáj. Néhány évvel ezelőtt nagy visszhangot kiváltó állatkísérletet folytattam saját laboratóriumomban. Óhajtja, hogy most elmagyarázzam az olvasóknak?

HEALTHVIEW: Igen, megkérném rá.

HOWELL: Az egyik csoport patkánynak főtt ételt adtam, a másiknak pedig nyers táplálékot, és hagytam, hogy mindegyik élje le az életét. Arra voltam kíváncsi, hogy melyik csoport él tovább. Az első csoport nyers húsból, nyers zöldségekből és nyers gabonából álló keveréket kapott, a második pedig ugyanezt, csak vízben megfőzve, így nem jutott hozzá az enzimekhez. A patkányok körülbelül három évig éltek. Ahogy a kísérlet a végéhez közeledett, több meglepő eredményre is jutottam. Kiderült például, hogy a két csoport élettartama nem különbözött jelentősen. Később rájöttem ennek okára. Az derült ki, hogy a főtt táplálékon élő patkányok egy váratlan forrásból jutottak enzimekhez: tulajdon ürüléküket ették meg, amelyben benne voltak a testük által kiválasztott enzimek. Minden ürülék – az emberé is – tartalmaz a test által már felhasznált enzimeket.

Az én patkányaim a saját enzimjeiket hasznosították újra. S ezért éltek olyan hosszú ideig, mint a nyers étrenden élő társaik. A helyzet az, hogy az ürülék megevése szinte univerzális a mai laboratóriumi állatok körében. Noha “tudományosan összeállított” tápon tartják őket, amelyben benne van minden ismert vitamin és ásványi anyag, az állatok ösztönösen érzik, hogy enzimekre is szükségük van. Ezért eszik meg saját ürüléküket. A tudományos tápon tartott állatokban kialakul az emberre jellemző krónikus degeneratív betegségek zöme – már amennyiben hagyják őket megöregedni és természetes úton meghalni. Ez arra utal, hogy a vitaminok és az ásványi anyagok nem elegendőek az egészség megőrzéséhez.

“Böjt alatt a test enzimjei a beteg szövetek gyógyításával és eltávolításával tudnak foglalkozni.”

HEALTHVIEW: Miből gondolja, hogy az embereknek jót tenne, ha plusz enzimet ennének?

HOWELL: Számomra a terápiás céllal tartott böjt a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy az embereknek szüksége volna enzimekre. Mint tudja, néhány évig egy szanatóriumban dolgoztam, ahol a páciensek különféle böjtkúrákon vettek részt. Amikor valaki böjtöl, azonnal leáll az emésztő-enzim termelése. A nyálban, gyomornedvben és hasnyálmirigynedvben csökken az enzimmennyiség, végül alig marad. Böjt alatt a test enzimjei a beteg szövetek gyógyításával és eltávolításával tudnak foglalkozni.

A civilizált ember olyan nagy mennyiségű főtt ételt eszik, hogy az enzimrendszerüket teljesen lefoglalja az emésztés. Ennek eredményeképpen, a testben nincs elegendő enzim ahhoz, hogy a szövetek egészségét megóvják. A böjtölők zöme átesik az úgynevezett gyógyulási krízisen. Émelyegnek, szédülnek, hánynak. Ilyenkor az történik, hogy az enzimek a test egészségtelen struktúráit állítják helyre. Az enzimek megtámadják a beteg szöveteket és lebontják a megemésztetlen vagy feldolgozatlan anyagokat, amelyek aztán a beleken vagy a bőrön át, illetve hányással kiürít a szervezet.

HEALTHVIEW: Az élelemből szerzett enzimjeinket nem teszi tönkre a gyomorsav?

HOWELL: Nem így van. Noha a legtöbb táplálkozástudós azt állítja, hogy a táplálékban lévő enzimek a gyomorban elpusztulnak, két fontos tényt nem vesznek figyelembe. Először is, evéskor a savkiválasztás legalább harminc percig csak minimális. Az étel lemegy a nyelőcsövön, s a gyomor felső részébe jut. Ezt a részt gyomorszájnak hívják.

Míg a gyomorszáj megnyílik, hogy befogadja az ételt, a gyomor többi része zárt és lapos marad. Amíg az étel a gyomorszájban van, a test kevés savat és enzimet termel. Az ételben lévő enzimek maguk kezdik megemészteni az ételt. S minél inkább előrehalad ez az ön­emésztés, annál kevesebb dolga marad a testnek. Amikor ez a 30-45 perc letelt, megnyílik a gyomor alsó része, s megkezdődik a sav és enzim kiválasztás. De a táplálék-enzimek még ekkor sem inaktiválódnak; csak amikor a sav számukra tolerálhatatlan szintet ér el. A táplálék-enzimek a semlegesnél jóval savasabb vegyi környezetet is kibírnak.

HEALTHVIEW: Az állatok gyomrában is van egy olyan külön rész, ahol az élelem önmagát emészti?

HOWELL: Van bizony. Sőt, egyes fajoknak van egy olyan szerve, amelyet én táplálék-enzimes gyomornak neveztem el. Ilyen például a majmok és rágcsálók pofazacskója, több madárfajnak a begye, valamint a bálnák, delfinek és a barna delfinek első gyomra. A felcsipegetett magok vagy gabonaszemek 8-12 órán át a madár begyében maradnak, ott nedvességet szívnak fel, megduzzadnak és elkezdenek csírázni. A csírázás során enzimek alakulnak ki, amelyek elkezdik emészteni a magvakat és a gabonaszemeket. A bálnáknak, delfineknek és barna delfineknek van egy első gyomra, amely nem választ ki enzimeket. A bálnák például nagy mennyiségben, rágás nélkül nyelik le a táplálékot, ami egyszerűen lebomlik és megemészti önmagát. A halban és egyéb tengeri lények húsában, amelyet a bálna megeszik, egy katepszin nevezetű enzim található. Ez bontja le a már nem élő hal húsát. Ez az enzim egyébként jelen van szinte minden élőlényben. Miután a bálna zsákmánya saját magát feloldotta, egy kis lyukon átmegy a második gyomorba. A tudósok nem értik, hogyan fér át a táplálék azon a kis lyukon. Nem tudják, hogy előtte önemésztés ment végbe.

“A zöldségek és gyümölcsök nem koncentrált enzimforrások.”

HEALTHVIEW: A legtöbben – ha nem mindannyian – rengeteg főtt ételt eszünk nap mint nap. Pótolhatjuk az enzimveszteséget azzal, hogy kiegészítésképpen nyers ételt fogyasztunk?

HOWELL: Nem. A főtt ételek annyira kiapasztják enzimkészletünket, hogy azt nem pótolhatjuk nyers ételekből. S ami még fontos: a zöldségek és gyümölcsök nem koncentrált enzimforrások. Az érés enzimek által történik. Ám ha a zöldség vagy gyümölcs már megérett, az enzimek egy része visszakerül a szárba vagy a magokba.

Például az élelmiszeripari cégek úgy jutnak papaya enzimekhez, hogy az éretlen papaya levét facsarják ki. Az érett papayában már nincs sok enzim.

HEALTHVIEW: Vannak enzimben kifejezetten gazdag ételek?

HOWELL: A banán, az avokádó és a mangó ilyen. Általában azt mondhatjuk, hogy magasabb kalóriatartalmú élelmiszerekben több az enzim is.

HEALTHVIEW: Mindenfajta nyers ételt ajánlana enzimforrásként?

HOWELL: Nem. Egyes élelmiszerekben, mint például a magvakban és a diófélékben, úgynevezett enzim gátlók vannak. Az enzim gátlók a mag védelmét szolgálják. A természet nem akarja, hogy a mag idő előtt csírázni kezdjen, s elpusztuljon. Az a jó, ha nedves talajban kezd el csírázni, hogy növénnyé tudjon válni és fenntartsa a fajt.

A nyers maggal vagy nyers diófélével együtt enzim gátlót is eszünk, amely semlegesíti a testünk által termelt enzimek egy részét. Márpedig az enzim gátlót tartalmazó ételek miatt megnagyobbodik a hasnyálmirigyünk. Minden magban és diófélében megtalálhatóak ezek a gátlók. A nyers mogyoróban például kiváltképp sok van. Ebből a szempontból a nyers búzaszem az egyik legrosszabb élelmiszer. És a borsó-, bab- és lencsefélékben és a burgonyában is van enzim gátló. A tojásban, amely szintén mag, főként a fehérjében vannak enzim gátlók. Általános szabályként az mondható el, hogy az enzim gátlók az élelmiszerek mag részében találhatóak, például a krumpli csíraszemében. A gyümölcsök húsában és a zöldségek szárában és levelében viszont nincsenek gátlók. Az enzim gátlókat két módon pusztíthatjuk el. Az első, hogy megfőzzük, de azzal az enzimeket is elpusztítjuk. A második, és jobb módszer, hogy a magot kicsíráztatjuk. Azzal egyrészt elpusztulnak az enzim gátlók, másrészt az enzimtartalom faktor 3-ról 6-ra emelkedik. Egyes élelmiszereket, mint például a szójababot különösen alaposan meg kell főzni ahhoz, hogy az enzim gátlók elpusztuljanak. A piacon sok olyan szójaliszt és szójapor kapható, amelyekben az elégtelen hő miatt megmaradtak az enzim gátlók. S van még egy módja az enzim gátlók semlegesítésének, amire egy perc múlva rá is térek.

HEALTHVIEW: Azt mondta, hogy nem lehet pótolni a főtt ételek miatt elhasznált enzimeket oly módon, hogy még nyers élelmet is eszünk. De hát mit tehetünk akkor?

HOWELL: Az egyetlen megoldás, hogy koncentrált növényi enzimeket fogyasztunk kapszulában. Ha nincs ellenjavallat, étkezésenként 1-3 kapszulát kell bevenni. Persze ha valamelyik étkezésre csak nyers ételt eszünk, akkor nem kell kapszulát bevenni. A kapszulát vagy felnyitjuk és rászórjuk az ételre, vagy elrágjuk az étellel együtt. Így az enzimek azonnal munkához láthatnak. A ki nem csíráztatott magokban és diófélékben lévő enzim gátlók hatástalanításának harmadik módja, amire utaltam, éppenséggel a plusz enzimek bevitele. Az ételek előemésztéséhez jobbak a növényi vagy gomba enzimkoncentrátumok, mint a hasnyálmirigy-enzimekből készített tabletták. Ez azért van így, mert a növényi enzimek képesek működni a savas gyomorban, míg a hasnyálmirigy-enzimek a vékonybél lúgos közegét kedvelik. Ha az enzimtabletta bélben oldódó anyaggal van bevonva, akkor nem jó, mert csak akkor szabadulnak ki belőle az enzimek, ha már túljutott a gyomron. S ez az előemésztéshez már késő. A test már felhasználta saját enzimjeit az étel megemésztéséhez.

“Az enzimszegény étrend 30 százalékkal csökkenti az állatok élettartamát.”

HEALTHVIEW: Annak is hasznos enzimet bevenni, akinek amúgy nincs baja az emésztésével, vagy főként nyers ételt eszik?

HOWELL: Valószínűleg az ilyen embernek is használ. A testünk annyiféle módon használ enzimeket, hogy megéri “befizetni enzim-bankszámlánkra”, attól függetlenül, hogy az emésztéshez mennyi enzimet használunk el. Például bizonyos betegségek alatt, szélsőségesen hideg vagy meleg időben, és kemény sportoláskor gyorsabban fogynak az enzimek. S azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a bevett enzimek semmiképpen nem mennek veszendőbe, hanem gyarapítják testünk enzimkészletét. Továbbá, ahogy túllépünk életünk delén, a testünkben lévő, illetve az izzadsággal és a vizelettel távozó enzimjeink mennyisége csökkenni kezd, s az enzimek fogyatkozása addig tart, amíg meg nem halunk. Az alacsony enzimszint leginkább az öregkorral és a krónikus betegség állapotával kapcsolható össze. Most még nincs sok szilárd bizonyíték arra, hogy az étrend-kiegészítőként bevett enzimek meghosszabbítják-e az életünket. Azt azonban tudjuk, hogy a nyers koszton tartott laboratóriumi patkányok mintegy 3 évig élnek, az enzimmentes tápon tartott patkányok viszont csak két évig. Ebből láthatjuk, hogy az enzimszegény étrend 30 százalékkal csökkenti az állatok élettartamát. Márpedig ha ez igaz az emberekre is, az azt jelenti, hogy 20 vagy akár több évvel is tovább élhetnénk csupán azzal, hogy megfelelő szinten tartjuk testünkben az enzim mennyiségét.

Noha bizonyítékoknak még híján vagyunk, Dr. Howell és felesége, Evangeline, élő bizonyítékai az enzimszedés jótékony hatásának. Evangeline mintegy húsz évvel néz ki fiatalabbnak koránál, a jóval 70 feletti Dr. Howell pedig olyan virgoncnak és szellemileg frissnek érzi magát, mint 30 évvel ezelőtt. Még ma is rendszeresen kocog.

A szerkesztő megjegyzése:  Az interjú megjelenésének időpontjában, 1979-ben Dr. Howell   81 éves volt. 1986-ban 88 évesen hunyt el.

 

A bab gyógyító hatásai

Ennek az infónak örülni fognak a babos ételek szerelmesei !!!fehérbab

Déd – és nagyszüleink még hírből se hallottak  a különböző táplálék – kiegészítőkről , ugyanakkor öntudatlanul is olyan ételeket fogyasztottak , amivel a napi, nélkülözhetetlen enzim, vitamin , aminosav bevitelt is biztosították a szervezetüknek. Honnan ? Hát a kis kertjükből,  a ház mögött. Ráadásul nyersen fogyasztották az élelem jelentős részét!

A bab volt az étkezések egyik fontos pillére. Egyrészt mert olcsó volt, másrészt a megfigyeléseik is alátámasztották jótékony hatásait.

Szóval szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító hatása elengedhetetlen. Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, a vese működését (ezért van nagy szerepe a betegségek megelőzésében).

És ez még nem minden; segíti a zavartalan vérkeringést, ezáltal segíti a szív működését is. (A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de segíti a vese működését.)

Szóval fogyasszunk minél több  fehérbabot. Ha pedig még őrölt csípős paprikával , vagy jóféle szalonnával is társítjuk , akkor gondoskodunk a C-vitamin bevitelről is.

Ha kedvet kaptatok egy kis chilis babhoz kattints ide van egy kipróbált receptem!

 

 

Akkor most jó a magas koleszterin vagy sem?!?

Egyik nap érdekes bejegyzés keltette fel a figyelmemet az egyik közösségi médiában. Nem tudom mennyi benne az igazság – nem vagyok sem orvos, sem biológus- , de ha az állításoknak csak a töredéke igaz , akkor elég riasztóak a kilátások.

Szóval arról van szó, hogy egy amerikai szívsebész, Dr. Dwight Lundell  , szerint emberek milliói azért halnak meg, mert az orvosok elhallgatják a szívbetegségek valódi okát. Természetesen az emberek egy része tudatosan is mérgezi magát -pl. dohányoznak, gyorsételeken élnek-, de szerinte a szívbetegség valódi oka az érfalak gyulladása.

Azt írja, hogy az elfogadott szakirodalom szerint ( zárójelben jegyzem meg, hogy saját bevallása szerint 25 éven át ő is ezt az álláspontot képviselte), minden szívbetegség a megemelkedett koleszterin szint következménye. Erre az elfogadott terápia pedig általában koleszterin csökkentő gyógyszerek felírása, és olyan diéta, ami korlátozza a zsírbevitelt. De annak ellenére, hogy a lakosság negyede szedi a drága koleszterincsökkentő gyógyszereket és zsírszegényen étkezik, Amerikában az elhízás és a cukorbetegség járványos méreteket öltött és egyre többen halnak bele. És ha belegondolok nem jobb a helyzet itthon sem.

A szívsebész szerint, ha az érfalak nincsenek begyulladva, a koleszterin nem tud felhalmozódni az erekben, nincs szívroham, nincs stroke. Gyulladás nélkül a koleszterin szabadon áramlik a testben, és kiürül.

Az erek gyulladása tulajdonképpen a szervezet természetes védekezése következtében alakul ki idegen anyagok – baktériumok, toxinok vagy vírusok – megjelenésekor , ami aztán a koleszterin lerakódását okozza. És ha a szervezetben állandóan jelen vannak ezek a toxinok vagy élelmiszerek, az krónikus gyulladást okoz.  Ennek oka : a sok feldolgozott, egészségtelen élelmiszer, a környezet szennyezés, a szója, a különböző finomított olajok, cukor, liszt (és az összes belőlük készült termék) , nem pedig a zsírban gazdag étrend . Ezek az ételek folyamatosan irritálják a szervezetet, ami képtelen meggyógyulni,és ez a krónikus gyulladás vezet végül a szívbetegséghez, vagy stroke-hoz.

Az orvos szerint, ha egészséges alapanyagokból, otthon készült ételeket ennénk, kerülnénk az étolajat, cukrot, lisztes, kukoricás termékeket, a szervezet magát gyógyítaná. Míg ha továbbra is mérgezzük az ereket, akkor hiába a sok gyógyszer és a zsírszegény diéta, elkerülhetetlen a szívbetegség kialakulása.

Az itt leírtak azért ragadtak meg, mert érintett vagyok a családom révén. Édesanyám számos stroke-on esett át ( hál’istennek jól van) . Soha nem dohányzott, nem fogyasztott gyorsételeket, mindig saját maga főzött a kertben termesztett zöldségeket – gyümölcsöket felhasználva. Amíg el nem terjedtek a különféle finomított olajok, zsírral főzött , de sohasem nagy mennyiségben. Édesszájú család révén mindig volt a terített asztalon házi készítésű sütemény. Általában finomított élelmiszereket használt (cukor, só, olaj ,liszt..) de ez sokáig nem jelentett problémát. Az utóbbi években , ahogy egyre idősebbé vált, fokozatosan átállt a félkész és tartósított élelmiszerekre. Fokozatosan alakultak ki nála a különböző ér-és szívrendszeri betegségek (magas vérnyomás, magas koleszterin) és végül stroke. Nem állítom, hogy csak a feldolgozott élelmiszerek okolhatók a helyzetért , de biztos hozzájárultak. Az orvosok persze felírták a vérnyomás –és koleszterincsökkentő gyógyszereket , amelyek hellyel – közzel kezelik a tüneteket. De ez így önmagában kevés.

De akkor mi lehet a megoldás?

Számomra igen szimpatikus, hogy a keleti gyógyászatban nem a tüneteket próbálják kezelni, hanem a probléma gyökerét keresik meg. Ehhez pedig segítségül hívják a természetes élelmiszereket , vagy pl. a DXN vállalat esetében a 100 %-ban természetes összetevőkből készült táplálékkiegészítőket.  Mi itt Európában hozzá vagyunk szokva , hogy marékszámra tömjük magunkba a különböző szintetikus pirulákat s bízunk benne , hogy egyszer majd használnak. Holott fogalmunk sincs arról, hogy milyen és mennyi mérget tartalmaznak. Tudom milyen nehéz életmódot váltani, de megtehetjük ezt kis lépésekben is.

Kezdhetjük pl. az algák fogyasztásával, ezek közül is a Spirulinával. A Spirulina az egyik legősibb táplálékforrás a Földön , és az évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalatok alátámasztották jótékony hatásait. A Spirulinát a WHO is szuper ételnek” tartja,mert biztosítja a legösszetettebb vitamin és ásványianyag forrást szervezetünk számára. Mivel lágy sejtfala van nagyon könnyen emészthető és maradéktalanul felszívódik. És ha már ragaszkodunk a pirulákhoz , akkor napi két apró zöld kapszulával kiválthatjuk a mérgező koleszterincsökkentő gyógyszerek és más különböző táplálékkiegészítők- és vitaminpótlók fogyasztását. Ha a kék-zöld alga fogyasztása, miután megtapasztaltuk jó hatását, szokásunkká vált , jöhet a következő lépés, az enzim alapú étkezés…De erről majd legközelebb.

Addig is ajánlom mindenkinek a DXN 100%-ban tiszta Spirulina kapszuláit!sp11

Ha részletesebben szeretnél róla olvasni itt megteheted. Ezenkívül ajánlom figyelmedbe Száraz György : Az algák gyógyító hatásai c. cikkét . Itt elolvashatod.

Ha pedig ezek után szeretnéd kipróbálni itt megteheted.

5 +1 érv a Spirulina mellett

Miért fogyaszd a Spirulinát?spirulina

Korábban arról írtam, hogy sokan vagyunk olyanok, akik étrendjéből hiányoznak azok az élelmiszerek , amelyek hozzájárulhatnának az egészségesebb élethez. Ennek számos oka lehet, (nincs idő  beszerezni a hosszú munkaidő után , nem vagyunk tisztában azzal , melyik élelmiszer milyen jótékony hatással bír, nem merünk újat kipróbálni…stb.). De még ha tudatosan is próbáljuk őket beilleszteni a napi étrendünkbe, akkor sem lehetünk biztosak abban , hogy tényleg kifejtik az általunk várt hatásukat. Gondoljunk csak a sok génmódosított élelmiszerre, a termesztés során használt növényvédőszerek alkalmazására – a hírek tele vannak a különböző botrányokkal-, ill. azt sem tudhatjuk milyen körülmények között tárolták azokat.

Emellett az életünk oly mértékben felgyorsult, hogy egyszerűen túl lassúnak és bonyolultnak tűnik megtalálni azt az egyensúlyt amivel elérhetjük a legjobb eredményt. Mint sokan mások, én is inkább a Spirulinát ( zöld alga) választottam. Napi két apró zöld bogyó bekapásával biztosítom a feszített életmódom mellett a szükséges vitamin, ásványi anyag stb bevitelét.

És jól érzem magam!!!

A Spirulina olyan szuper étel”, ami biztosítja a legösszetettebb vitamin és ásványi anyag forrást szervezetünk számára, mert méregtelenít, táplál, lúgosít, feltölti a szervezetet nyomelemekkel, ásványi anyagokkal. Az egyik legjobb nehézfém mágnes táplálék és/vagy étrend-kiegészítő. A legjobb növényi fehérje forrás a maga 65%-al, ami minden más természetes ételnél magasabb. Az alga tökéletes táplálék, a WHO szerint is kiváló étel.

Fogyaszd , hogy fogyhass!

  • Mert gazdag könnyen emészthető  magnéziumban és csökkenti az étvágyadat.  A magnézium hiányának egyik jól ismert tünete az édesség , pl. csokoládé utáni vágyakozás, mivel pl. a jó minőségű csokoládé szintén jelentős mennyiségű magnéziumot tartalmaz. A Spirulina fogyasztása által elmaradhat a testünk égető vágyakozása az édesség után.
  •  Mert megszűnhetnek a hirtelen evéskényszereid. Ugyanis a  Spirulina olajtartalma  lassítja az emésztést és ezzel hozzá járulhat az egyenletesebb vércukor szinthez.
  • Mert elkerülheted a hipoglikémiás éhségérzetet. Jó hír ez a cukorbetegségben szenvedőknek.! A Spirulina magas fehérje tartalma egyenletesebb vércukor szintet eredményezhet.
  • Mert a vitaminhiányból származó éhség nem fog jelentkezni. A vitaminhiányt sokszor éhségként éljük meg. A nyugati ember étrendje jellemzően B-vitamin hiányos, emiatt a hormonrendszerünk tévesen éhségként jelzi számunkra egy vagy pár mikrotápanyag hiányát. A Spirulinával nem haszontalan kalóriákra , hanem hasznos tápanyagra teszünk szert.

Azért fontos megjegyezni a hatás nem azonnal jelentkezik. Egyéntől függően hetek vagy hónapok alatt. Mivel a szokásaink sem egyik napról a másikra alakultak ki, a testünknek is hosszabb időre van szüksége, mire “megszokja”, hogy kevesebb inzulint kell termelnie, mint akkor, amikor finomított szénhidrátokkal bombáztuk.

De fogyasztásával mindenképpen jót teszünk magunknak.

 

Fogyaszd, hogy fokozd az agyi teljesítményedet!

  • Mert jobb lesz tőle a hangulatod, megnyugodnak az idegeid és és egyre jobban emlékszel majd mindenre. A Spirulina hatóanyagai támogatják az agyi aktivitást, így rendszeres fogyasztásával a szellemi kimerültség és a koncentrációs zavarok érezhetően csökkennek. Emiatt gyermekek és fiatalok számára is ideális étrend-kiegészítő.

Fogyaszd, hogy elkerüld a fertőzéseket!

  • Mert a Spirulinában lévő káliumsók megakadályozzák a vírusok behatolását a sejtekbe, a gyulladásokat , segítve ezzel az immunrendszerünket.

 

 Fogyaszd, hogy megőrízhesd bőröd szépségét!

  • Mert a Spirulina cink tartalma ezt is lehetővé teszi számodra.

 

Fogyaszd, hogy erősítsd csontjaidat!

  • Mert a Spirulina segítségével elkerülheted a csontritkulást. A Spirulina koncentrált kalciumforrás és a benne lévő sok magnézium segíti a kalcium beépülését a csontokba.

 

 

+1 érv

 

Fogyaszd, egyszerűen azért mert

ezzel önmagadnak teszel jót!!!

… és adsz esélyt egy hosszabb élethez.




Spirulinatablet_big

vigyazzon_az_egeszsegeremert........

Hogyan is hat a Ganoderma?

Gyógyulni szeretnél? Vagy csak egészséges maradni? Esetleg meg akarod őrízni fiatalos lendületedet?

A lehetőségek tárháza áll ma már rendelkezésünkre. Ezek közül számomra egyre inkább a gyógygombák jelentik azt az alternatívát, amely segítségével kitörhetek a betegség – gyógyszer – mellékhatások – újabb gyógyszerek – betegség ördögi körből.

Persze nem állítom, hogy a nyugati gyógykezelés fontos részének tartott gyógyszerekre nincs szükség , de én már belefáradtam abba, hogy marékszámra tömjem magamba és közben várjam a csodát. Arról nem beszélve, hogy az orvosok is beismerik, hogy sokszor beláthatatlan következményei lehetnek a mértéktelen gyógyszer fogyasztásnak ( pl. csak gondoljunk a gyógyszer-rezisztens baktériumokra, ill. azt sem tudjuk , hogy milyen mesterséges, ne adj isten mérgező anyagokból készülnek). Ha nem muszáj,  akkor inkább válasszuk a természetes élelmiszereket ill. táplálék-kiegészítőket. A gyógygombák ebből a szempontból igazi adu ászok!

Közülük is kiemelkedik a Ganoderma , amit már több mint egy fél éve fogyasztok, és csak pozitív tapasztalataim vannak.

Persze adódik a kérdés , hogy  hogyan is hat a Ganoderma? Mennyi idő alatt és milyen módon fejti ki hatását?

Hiszen aki beteg , minél hamarabb szeretne újra egészséges lenni . De van egy rossz hírem . Ahogy a mondás is tartja,  minden jó munkához idő kell . Nincs ez másképp a Ganoderma esetében sem. Ne várjunk azonnali eredményeket , de ha elég türelmesek vagyunk, élvezhetjük áldásos hatásait.

A Ganoderma szedése egy hosszútávú egészségmegőrző program.

A Ganoderma szervezetünkre gyakorolt hatását öt lépésben fejti ki:

1.szakasz: A feltérképezés (1-30 nap)

A Ganoderma, szedése kezdetén felméri az egészségi állapotot. Feltérképezi a rejtett betegségeket és méreganyagokat a szervezetünkben , és segít szabályozni a test funkcióit. Ezek a folyamatok különböző reakciókat váltanak ki a szervezetből, amiből azonosítani lehet a test problémás területeit.

2.szakasz: Tisztítás-méregtelenítés (1-30 hét)

A Ganoderma eltávolítja a szervezetből a felgyülemlett méreganyagokat. Kiküszöböli a húgysav, tejsav és koleszterin többletet, zsírlerakódásokat, halott sejteket és a szervezetben felgyülemlett salakanyagokat. A méreganyagok a vérrendszerben keringenek , és – a máj ill. a vese segítségével- vizelet, széklet, izzadság, ekcémák de akár váladékok útján is távozhatnak a szervezetből. Ebben az esetben nem kell megijedni, folytatni kell a gomba szedését, hogy a folyamat megfelelő módon mehessen végbe.

3.szakasz: Szabályozás/Beállítás (1-12 hónap)

Ekkor az egyensúly beállító hatása jelentkezik a Ganodermának , ami segít szabályozni a szervezet funkcióit. Ebben a szakaszban több testi reakció is észlelhető, amik akár a korábbi tünetek felerősödésével is járhatnak. Ez viszont annak a jele, hogy a szervezet gyógyul, emiatt nem kell aggódni. Ha a reakciók túl erősek, akkor egy időre csökkenteni kell a bevitelt. Ha a reakció lecsökkent vagy elmúlt , akkor lehet visszaállni az eredeti adagolásra.

4.szakasz: Építkezés/Visszanyerés (6-24 hónap)

Ez a gyógyulás és építkezés folyamata , azokon a területeken , ahol a szervezetünkben rendellenesség volt. A Ganoderma hatására erősödik az immunrendszer, fejlődik a fizikai erő, megnő a szervezet ellenálló képessége a betegségekkel szemben. Létfontosságú alapanyagokat és vitaminokat szolgáltat a felépüléshez és a kiegyensúlyozott működéshez.

5.szakasz: Regenerálódás/Megfiatalodás:)(1-3 év)

Ez az alapvető célja a Ganotherápiának. A végcél, amiért a Ganodermát fogyasztjuk, hogy a szervezetben minden optimálisan működjön és mind külsőleg, mind belsőleg fiatalosabbak legyünk.

Figyelem! A különböző fázisok időtartamait a bevitt mennyiség, valamint a szervezet kezdeti állapota is befolyásolja.

Látható, hogy mindehhez azonban idő kell. De a Ganoderma kitartó szedésével megtapasztalhatjuk minden egyes lépés pozitív hatását.
Csak azt mondhatom, fogyaszd a Ganodermát amíg egészségesen szeretnél élni … 🙂

ITT MEGRENDELHETED:
http://eraganocafe.dxn.hu/termekek

vagy SZEREZD MEG 25%-al OLCSÓBBAN!

Regisztráció: http://eraganocafe.dxn.hu/member_registration_private



g3_n_new