Ismerős alaphelyzet??? Egy reggel felkelsz és belenézel a tükörbe. Nem vagy túl boldog attól, amit látsz. Ahogy az egyik ismerősöm viccesen megjegyezte, ” már nemcsak a mérleg , de a tükör is csal” 🙂
Megszületik az elhatározás,hogy lefogysz ! Gyorsan készítesz egy heti tervet , mit s hogyan fogsz csinálni. Hétfőn futás, kedden erősítés ,szerdán úszás stb… Megveszed a szükséges felszerelést ( cipő, ruha, dxn-es spirulina 🙂 stb.) Jól indul a dolog , az első két napot simán végigcsinálod. Ki van pipálva!!! Aztán a harmadik napon egy nagyon rég látott ismerőssel találkozol , aki meghív vacsorázni. Nem mondasz nemet, hiszen olyan régen láttad. Megnyugtatod magad,hogy holnap bepótolod az elmaradt edzést… Másnap kapsz egy váratlan megbízatást s csak késő este érsz haza. Hullafáradt vagy , nincs erőd elindulni , s egyébként is késő este nőknek egyedül az utcán mászkálni tök veszélyes… Otthon maradsz. Arra gondolsz, hogy a hétvégén pihensz s jövő héten majd belevágsz újra… S észre se vetted , hogy elszaladt az idő… Feladod…
Ismerős ugye?! Megvolt az elhatározás , megvolt a motiváció ( le kell fogynom), valami mégis félrecsúszott. Valahogy nem akartad eléggé, nem voltál elég elkötelezett.
Én is valahogy így voltam kezdetben.Üzletépítésbe kezdtem, mert ott volt előttem a csábító elképzelés ,hogy végre megszabadulhatok a vérnyomás problémáimtól, s biztonságosabb életet teremthetek magamnak és a családomnak.S főleg elérhetem a vágyott szabadságot kiváló minőségű termékek által.
Elkezdtem lelkesen blogolni, aztán jöttek sorban az akadályozó tényezők , a kifogások.: – Most dolgom van…– Főznöm kell, a fiúk utaznak vissza a suliba. – Portfóliót kell írnom… – El se tudod képzelni, hogy mekkora óraszámban dolgozok…stb.
Persze,hogy részben kudarcot vallottam. Hiszen kifogást találni mindig könnyebb , mint a megoldást keresni. Mondhatnám úgyis , hogy még hiányzott belőlem az elköteleződés. Aztán idén nyáron személyesen találkoztam a DXN cég által szervezett vezetőtáborban olyan emberekkel ( pl.az első mexikói koronás dxn követasszonnyal, aki mély nyomorból , szinte az éhhalál küszöbéről indult és szenvedélyes elkötelezettséggel építette jövőjét.) , akinek az életútja megerősítette, hogy ha valamit tűzőn-vízen el akarsz érni ,akkor az igenis lehetséges, csak soha ne add fel, készülj fel arra,hogy igenis áldozatot kell hozni a célod érdekében.
El tudtam végre képzelni,hogy én is elérhetem a célomat.Mindössze le kellett írnom,hogy mit akarok elérni. Elköteleztem magam,hogy meghozom azokat az áldozatokat, ami ehhez szükséges ( pl. most éppen bejegyzést írok – pedig éjfél van-, régebben ilyenkor már rég aludtam volna.) Lépésről lépésre változom- pozitívan gondolkodom, nem keresem a kifogásokat, inkább a megoldásokra törekszem. Kiléptem a komfortzónámból , s minden pillanatát egyre inkább élvezem !Mondhatom szenvedélyemmé vált! 🙂 Borzasztó jó érzés ,hogy a lelkesedésem egyre inkább ragadós:) !!!
S ami a legjobb,hogy ezt nem egyedül csinálom. Olyan emberek vesznek körül akikre számíthatok! Akik hasonlóan gondolkodnak! Férjem az egyik számomra legfontosabb személy,aki támogat , motivál , erőt ad a folytatáshoz! S természetesen szponzoraim , Csilla és Zoli , véleménye , önzetlen támogatása is sokat jelent számomra. Bátran kijelenthetem , hogy első esetben nem kudarcot vallottam, hanem így kerültem egy lépéssel közelebb a sikerhez!!! 🙂
” Van egy tulajdonság, amivel a győzni akaró embernek rendelkeznie kell, és ez a célratörés- tisztában kell lennie vele, hogy mit akar, és lobogó vágynak kell égnie benne, hogy megszerezze.” Napoleon Hill
